3. Kedvcsináló

  A herceg és Vinc már semmit sem értett. Ebben a fiúban semmi sem olyan volt mint amire számítottak, egyáltalán kinéztek belőle. Még senkit se ismertek aki rendelkezett volna akárcsak egy cseppnyi varázserővel, erre megjelent René és nem tudják, hogy mire számíthatnak tőle. Először a láncok most pedig ez a hatalmas vaskapu. Csak nézték ahogy a zárak hangos kattogással nyílnak, majd a kapu szárnyai is kihajlottak pedig csak a vérző fejű René ért hozzá.
   Az elefánt is abbahagyta az ajtó ostromlását és már majdnem nyugodtan várta ki, hogy teljesen kinyíljon. Amikor már semmi sem állt közéjük csak néztek egymásra. René feje ugyanolyan sebből vérzett mint Elijah-é. Sokkal több vér folyt belőle, mint a masszív elefánt fején lévő vágásokból. Amint felmérte az állat állapotát megkönnyebbülve fújta ki az addig benn tartott levegőt és könnyezve nyújtotta fel karjait Elijah felé.
  -Eli!- a semmit sem értő "nézőközönség" egyértelműen kihallották a parancsoló hangsúlyt, és tátott szájjal nézték ahogy az elefánt szépen lassan odasétál elé és ormányával felemeli a földön ülő vöröst.
   René addig ügyeskedett amíg fel nem sikerült másznia Eli nyakába, hogy onnan keresztül a fején köthessen ki. Kezeit a vérző homlokára tette és behunyta a szemeit. Nem tudta, hogy miért, csinálja ezt, de helyesnek érezte. Azt akarta, hogy meggyógyuljon, azt észre se vette, hogy miközben az elefánt sebei bezáródnak a sajátjai is eltűnnek. Amint felemelte a kezeit, hogy megbizonyosodjon róla, hogy teljesen rendbe jött boldogan elmosolyodott, de nem sokáig büszkélkedhetett tettével. Megfordult körülötte a világ és lecsúszott az elefántról.
   Zaka káromkodott egyet és a tőle telhető leggyorsabban futott, hogy elkaphassa az ájult fiút, de még így is el kellett vetődnie, amit nem díjazott testének egyetlen porcikája sem. Mégis rögtön elterelődött a figyelme fizikai mibenlétéről amikor egy ormány került a látóterébe. Az ormány egyértelműen Elijah-hoz tartozott, és most egyértelműen René haját birizgálta miközben egyértelműen próbálta arrább tolni Zakát. És ebből egyértelműen az következett, hogy egyértelműen lassan, de biztosan Zakharia felült és az ölébe rakta Renét egyértelműen azért, hogy Elijah ne tegyen benne semmi kárt.
   És ebből nem egyértelműen következett az amit Elijah mégis megtett. Azt követően, hogy megbizonyosodott róla, hogy Renének nem esett semmi baja lefeküdt a herceg mellé. Igen pontosan az út közepére, majd egy elégedett sóhaj után magához húzta a fiúkat, hogy a fülével betakarva őket kövesse René példáját és elaludjon. Amit jó hosszú tanácstalan csend követett.
  -Élsz még, kisherceg?- ment az elefánt mellé Vincent. Hősiesen visszafojtotta kitörni készülő röhögését és felemelve a takaróul szolgáló fület az említettre nézett.
  -Ja- Zaka még erősen meg volt illetődve -Most pedig valaki kerítse elő azokat az embereket akiket megbíztam, hogy készítsék elő René szobáját. Van egy olyan érzésem, hogy jobban járunk ha a földszinten fog lakni. Egyenlőre mindent vigyenek az én lakosztályomba és sürgősen készítsenek elő egy fürdőt. Több a homok Renén mint ezen az istenvert elefánton- mindezt olyan szintű fapofával és színtelen hangon adta elő, hogy Vincent mégis a röhögés mellett voksolt.
   Három óra. Majdnem perce, és egy elefántfingra, pontosan ennyit volt kénytelen végigszenvedni a herceg. Zsibbadó testrészek és halálos unalom terhelése mellet sem volt szíve megmozdulni. Csak nézte a fiút és próbálta elterelni a saját figyelmét. Ki Ő; Honnan jött; és egyáltalán Hogy került éppen ide. Ahogy néha-néha megmozdult az ölében egész aranyosnak tűnt. Még a kicsit elálló füleivel is. Meg az aranyos szuszogásával. Aztán jött az az átkozott fing.
   Egészen ájult állapotba került ahogy megpróbált a lehető legfelszínesebben lélegezni. Persze, hogy nem jött észre, de megpróbálta. Na meg aztán René is felkelt. Fintorogva ráncolta az orrát és felemelte a fejét. Nyakát tekergetve próbálta meg bemérni a szag forrását. Addigra már az összes őr biztonságos távolba húzódott a szag elől.
   A fiú mocorgására lassan, de biztosan az elefánt is felébredt. Fektében megrázta magát. Aztán nyilván rájött, hogy így nem ér el sok mindent úgyhogy óvatosan felállt és már több sikerrel megismételte előbbi cselekedetét. Körülnézett. Miután biztonságosnak nyilvánította a környezetét úgy döntött, hogy valami élelem után néz. René amint felfogta, hogy barátja egyre jobban távolodik utána eredt.
   Zakharia csak nézte őket. Egy külső szemlélő helyzetéből, jelen esetben Vincentében, csak az látszott, hogy ül és néz ki a fejéből. Pedig ennél sokkal nyomósabb oka volt arra, hogy miért maradt a földön.
  -Elbambultál Zaka. Mi van, elvitte a cica a nyelved?- közelítette meg somolyogva a colos.
  -Nem- emelte fel lassan a szemeit a kérdezett -Csak... Nem tudok felállni- sóhajtotta komoly ábrázatot felöltve az arcára.
  -Valami baj van?- guggolt le a herceghez, immár aggodalommal a hangjában.
  -Igen. Elzsibbadt a lábam- vigyorodott el csibészesen Zaka -És azt hiszem egy kicsit elkábultam az elefánt bélgázaitól.
  -Na azt elhiszem- esett a seggére szépen kecsesen -Nah gyere, felsegítelek.
  -Ez az elefánt kiszámíthatatlan- nézett arra amerre elhagyták az istállót.
  -Hát igen.
  -És büdös.
  -Hát igen.
   Mindezt szinte álmodozó fejjel tárgyalták meg. Mint az értelmes és tartalmas párbeszéd mintapéldányát. Aztán persze röhögve és botladozva indultak a furcsa páros nyomára. Végül ugyanabban a tóban találták meg őket ahol korábban is voltak. Önfeledten pancsikoltak. Pont mint ahogy az elvárható egy óriás elefántról és egy nagyra nőtt bébiről. Abból következtetve, hogy néha elmerült és csak az állat segítségével került újra a víz fölé, hamar rájöhettek, hogy a fiú nem tud úszni.
  -Azt hiszem én is bemegyek hozzájuk- szólalt meg tűnődve Zaka a sokadik búvárkísérlet után.
  -Rád férne- válaszáért a colos egy könyököt kapott a hasába- És azért vigyázz a kölyökre- kiáltotta még utána, mert a herceg addigra már levette a fölsőjét és a vízben lépkedett befelé.
  -Meglesz. Te pedig menj és tedd a dolgod- integetett hátra se nézve.
  -Ami mi is?- kiáltotta értetlenül.
  -Csinálj úgy mintha tennél valamit és közben dirigálj mindenkinek.